Budapesti fogorvos véleménye
A fogszuvasodás történelmi elterjedtségének tárgyalásakor kiderül, hogy a civilizáció terjedése fokozza, visszaesése pedig csökkenti a caries-intenzitást, ez a fogorvos vizsgálatának eredménye. Erre nézve bőségesen találhatók irodalmi adatok, amelyeknek egységes magyarázata a táplálkozás civilizációs változása, a civilizáció terjedtével megváltozik a táplálék összetétele, konyhai előkészítése, consistentiája, de az étkezések száma és időbeosztása is a fogászat alapján. Aligha lehet szerepe a fogszuvasodás-intenzitást illetően a civilizáció haladtával kézzelfoghatóan változó számos más tényezőnek, mint a lakásviszonyoknak, a ruházkodásnak stb. Az élvezeti cikkeket illetően nincsenek adataink.
A civilizációs betegség
A civilizáció egyik kísérője a fokozódó urbanizáció, mely eddig mindenütt a caries-intenzitás fokozódásával járt, hiába nő a fogászatok, a fogorvosok száma is. E fokozódás már az urbanizáció kezdeti fokán is észlelhető, így pl. érdemi különbséget találtunk az ötvenes évek elején az alföldi nagyobb falvak belterületén és tanyavilágában élő és iskolába járó gyermekeken mind a tej-, mind a maradófogazat szuvasodásának mértékében: a tanyai gyermekek caries-intenzitása lényegesen csekélyebb. A tanyai és a falusi gyermekek étrendjében nem sikerült lényeges különbséget találnunk, a falvak belterületén a gyermek könnyebben — s így feltehetően gyakrabban jutott hozzá, hogy a főétkezések között cukorkát, süteményt fogyasszon, mint tanyán élő kortársa.
A lakásviszonyok a tanyákon általában nem jobbak, inkább rosszabbak, mint a nagy falvak belterületén. Valamelyes jelentősége lehet a lakosság többrétegű voltának a falvak belterületén, bár vizsgálataink idején a belterületen iskolába járó gyermekek szüleinek túlnyomó többsége mezőgazdasági dolgozó volt, s ezek számához viszonyítva pl. az értelmiségi családból származó gyermekek száma elhanyagolható és a rájuk eső fogorvosok száma. Tudjuk ugyanis a fogorvosoktól, kb. ugyanezen időszakban értelmiségi és mezőgazdasági foglalkozású' nőn, ill. dolgozó feleségén végzett vizsgálatokból, hogy a mezőgazdaságiak caries- intenzitása csekélyebb. Talán nagyobb jelentőséget tulajdoníthatunk annak a körülménynek, hogy a tanyai gyermek többet van szabadban, tágasabb helyen, kevesebb kötöttség között él, mint akár városi, akár az Alföld valamelyik nagy falvának belterületen elő kortársa a fogászat.
A viselkedésminták és a fogsor
Az évnek közel 4 — 5 hónapra is terjedő meleg szakában szinte állandóan a szabadban van, majdnem, sőt piciny korában sokszor egészen pőrén, így lényegesen több napsugarat kap, mint a falu belterületén elő kortársa. E hatást az is fokozza, hogy a kisebb forgalom folytán a tanyákon általában véve kisebb a por. Mindennek a szervezetben képződő D-vitamin mennyiségét illetően lehet szerepe, a D-vitaminnak viszont szeretnek szúvédő jelentőséget tulajdonítani a fogorvos.
Az urbanizációnak a szuvasodást fokozó befolyása arra mutat, hogy a caries mint tömegbetegség a biológiai környezet függvénye, ennek a fogazaton eddig kedvezőtlenül érvényesült befolyását az ember a társadalom eddigi fejlődése során nem tudta kiiktatni.
Falusi és városi fogászat
Hazánkban a széles tömegek fokozódó jóléte, a falusi tömegek városokba áramlása, a városiak táplálkozási és egyéb szokásainak gyors terjedése a falvakban, a gyors iparosítás, az egyre fokozódó urbanizáció folytán a jelenben a caries-intenzitás gyors ütemben fokozódik a fogászatok számának növekedése ellenére. Ennek leküzdése, féken tartása, a keletkező laesiók gyógyítása (rendszeres iskolafogászati ellátás, fogorvos amelybe egyre több fogorvos kapcsolódik be, a dolgozók és családtagjaik ingyenes fogkezelése) ugyanúgy társadalmi feladat, mint a megelőzés honi viszonyaink között is járható útjainak kidolgozása és megvalósítása (e téren még a kezdet kezdetén tartunk).
A városi élet hatása a fog egészségére. Ha szeretnél részletesen is megismerkedni a témával, az alábbi olvasnivalókat ajánljuk: caries kezelése, fogászat Budapest, budapesti fogorvos, fogszuvasodás kialakulása, 13. kerület vizsgálat.
