A budapesti fogorvosi szakma fogásai

A budapesti fogászaton a fogorvos többféle szerszámot is használ, például az exhausztor arra szolgál, hogy a nyálat, a fog megmunkálásakor keletkező törmeléket, továbbá a nagy fordulatszámú fúráskor, csiszoláskor szükségszerűen használt spray-hűtővizet elszívja a beteg szájából. A hűtővíz elszívása azért is fontos, mert csak így tudjuk a műtéti terület áttekinthetőségét biztosítani. A hűtéskor a fogra permetezett víz nagyon zavarja a látást közvetlen rátekintéskor is, tükörből pedig lehetetlenné teszi.

Az exhausztor nem csupán a szájfenéken meggyűlő nyálat, törmeléket és vizet szívja el, hanem a fogról lecsurgó permetet is. Ha helytelenül alkalmazzák, a hűtésre használt permetet is elszívhatja, mielőtt ez elérné a fogat, így a spray-hűtést hatástalaníthatja, Kis terjedelmű, nagy teljesítményű centrifugálszivattyú, szerkezetében analóg a háztartási porszívó géppel. Abban különbözik tőle, hogy a felszívott zavaros folyadékot tartályba gyűjti, s az így nem jut a motorhoz, ill. a forgó részekhez. Lúdgégeszerű szívócsöve végére szerelt toldalék kerül a szájba, melynek alakja aszerint módosul, hogy a szájüreg mely részén, milyen munkát végez a fogorvos. A merev falú szívócső kibírja az exhausztor keltette negatív nyomást.

Nyálszívó fogászati gép

A nyálrekesz minden nedvességet tökéletesen távol tart a fogtól, ezért alkalmazza a fogorvos. Vékony gumiszövet — gumilepedő —, melyet egy vagy több fogra húzunk, s a fogakon kapcsokkal vagy selyemfonállal rögzítünk. A gumiszövet 15 cm széles, 2,5 — 5 m hosszú tekercsben (a gumit száradás ellen védő) fémtokban kerül forgalomba. Ebből vágunk le mintegy 15 — 20 cm hosszú darabot, ezen a lepedőn az ún. cofferdam-lyukasztóval annyi és akkora lyukat ütünk, ahány és amilyen fogat akarunk izolálni a fogászaton.

Általában három fogat borítunk egyszerre cofferdammal, esetleg csak kettőt, soha nem csupán a kezelt fogat (ha van szomszédja). A lyukakat oly távolságra készítjük a lepedőn, amennyire a borítandó fogak hossztengelye egymástól fekszik. A lepedőt sarkain megfogva a beteg tátott szája elé tartjuk, ill. tartatjuk, közepét a kezelendő fogak felé nyomjuk. Ahol a fogorvos tapintó ujja a gumiszöveten át a tömendő fogat érzi, oda ütjük a középső lyukat, s ettől hátra és előre, a fogívnek megfelelő görbületben, fogtávolságnyira a másik kettőt. A kilyukasztott lepedőt ráhúzzuk az izolálandó fogakra, s általában a legdistalisabb fogon rögzítjük cofferdam-kapoccsal. A cofferdam-kapocs a szájpitvarban és a szájüregben a fog nyakán megtámaszkodó karom párból áll, amelyet excentrikusán elhelyezett ruganyos kengyel köt össze.

Fogorvos budapesti szolgáltatásai

A kapcsot a fogorvos úgy helyezi a fogra Budapesten, hogy a kengyel a fogtól distalisan feküdjék. A fogak különböző alakjára való tekintettel különböző kapcsokat kell készenlétben tartanunk, minimális készletként az alsó őrlőkre egy, a felső őrlőkre egy-egy jobb és bal oldali kapcsot, valamint 2—3 különböző méretű, ún. praemolaris kapcsot, ez utóbbit használhatjuk a metsző és a szemfogakon is, bár létezik különleges, kétkengyeles frontfogkapocs is. Cofferdam- (amelyet egyébként magán a kezelendő fogon kell lyukasztó elhelyezni). Erősen roncsolt koronájú fogakon is meg kapaszkodnak az ún. gyökérkapcsok.

A gumilepedő kilyukasztása és a megfelelő kapocs kiválasztása után a legdistálisabb lyukat a kapocs két szárára húzzuk. A legtöbb kapocs szára a kapaszkodó karmok mellett kis szárnnyal egészül ki, mely a ráhúzott lepedő megtartására szolgál, a szárny és a karmok között egy-egy kis lyuk is található a szárakon. E lyukakba dugjuk a kapocsterpesztő két végét, és a terpesztővel — a kengyel elaszticitását leküzdve — széttárjuk a kapocs két szárát. Az így tágra nyitott kapcsot a lepedővel együtt a kiválasztott fogra tesszük, közben a terpesztő két nyelét egymás felé nyomjuk, a kapcsot így szétterpesztve tartjuk.

Fontos fogászati megállapítások

Fontos, hogy a kapcsot a fogon annak legnagyobb kiöblösödésétől az íny felé eső felszínen helyezzük el. Amint itt van, elengedjük a terpesztő szárait, amelyeket egyrészt a kapocs kengyelének, másrészt a beépített rugónak az ereje széttol, így a kapocs záródik, és ráfekszik a fogra. Lehetőleg eleve a fog anatómiai nyakára helyezzük, de ha nem ott feküdnék, helyzetét utólag is korrigálhatjuk.

Amint a kapocs a fogon ,,ül”, a terpesztőt kiakasztjuk a lyukakból, ha a kapocs nincs a fog nyakán, enyhén az íny felé nyomjuk a kengyelt, s a kapocs karmai a fognak az íny felé keskenyedő koronáján könnyen csúsznak a nyakra. Érezni is, látni is lehet, hogy a nyakon támaszkodnak-e a kapcsok karmai, amint odaértek, a lepedőt tompa végű műszerrel — pl. kis gömb tömővel — lebillentjük a szárnyakról, minek folytán egészében a kapocstól gingivalisan fekszik. Elaszticitásánál fogva szorosan a fog nyakához simul.

A garancia feltételei a fogorvosnál

A fogorvosi kezelés során a fogászati garancia egyszerű feltételek mellett teljesülhet. Az Eggler-féle automaton ezt a hibát kiküszöböli. Szájon belül kerülő része három különböző alakban készül, a jobb, ill. a bal oldalsó, valamint a középső fogak izolálására. Az oldalsó részek szélesebb, a nyelv alá kerülő, és keskenyebb, a vestibulumban elhelyezendő, egymással keskeny, merev kengyel lel összekötött lapocból állanak, a középső fogak izolálására szolgáló rész két lapoca majdnem egyformán széles, e két lapocot mindkét szélén elhelyezett ív köti egymáshoz.

A kezelés fogászati szemszögből

Az fogász a fogorvosnál a garancia szempontjából az összekötő ív, ill. a vestibulumban elhelyezendő, a front fogak izolálására szolgáló lapoc közepéből átlyukasztott nyél indul ki. Ebbe a furatba illik a szájon kívül elhelyezett támasztórészből kiálló csap.

Az extraoralis rész e csap mentén rugóval mozgatható, az állcsúcson, ill. a submentalis tájon támaszkodó széles lapoc, amely nyugalmi helyzetében a csapra szerelt ütközővel érintkezik. Az automatont úgy kell elhelyezni, hogy az extraoralis részt egyesítjük a cserélhető intraoralis részek egyikével, a submentalis támasztó lapocot a komprimált rugó felfelé nyomja, így e lapoc nyomással támaszkodik az áll alsó felszínére és a régió submentalis lágy részeire. így helyben tartja az intraoralis részt, amely vestibularisan. ill. a cavumoris propriumban elhelyezkedő lapjaival egy-egy vattatekercset tart.

Előnye a Bányai-féle mű szerrel szemben (amelynél lényegesen drágább), hogy a beteg együttműködési készségétől független. Jobban rögzíti a vattatekercset a Bányai-műszernél, de működésében ez sem biztos. Minthogy a csonton, a beteg mandibuláján támaszkodik, eleve remélhető, hogy a mandibula, a nyelv és a szájfenék mozgásai folytán nem változtatja helyzetét.

A budapesti fogkezelés

A minden napos fogászati gyakorlatban azonban ismételten is látjuk, hogy — különösen nyelőmozgás következtében — helyéből elmozdul, s ilyen kor a vattatekercs sem marad meg kívánt helyén, mely a fogorvos garanciájának feltétele. Azt viszont nincs módunk megakadályozni, hogy kezelés közben a beteg nyelőmozgást végezzen (nyálat nyel, üres nyelést végez).

Bányai eredeti vattatekercstartója csak az oldalsó fogak területén használható, a frontfogak területén is használható műszert szerkesztett azonos elv alapján Huszár.

Vattatekercsek tartására jól használhatjuk még az Ivory- és az Elliot-szeparátort, az Ivory-féle matricafeszítőt is, valamint az előző pontban tárgyalt Haller-kapocs kengyelét.

A caries megelőzése fluoridokkal

A fogászati megelőzés eme módszerének fontosságára, a hatásmechanizmus több irányú voltára, helyesnek és indokoltnak tűnik ezt a kérdéskomplexust a többi megelőzési eljárástól elválasztva összefüggően tárgyalni, a budapesti fogorvosok tapasztalatainak figyelembevételével. Elsődleges jelentősége abban rejlik, hogy eddig a caries-profilaxis egyetlen kollektív módszere.

Nemzetközi fogászati tapasztalatok

A megelőzés kidolgozása Dean fogász és munkatársainak az Egyesült Államok különböző vidékein gyűjtött megfigyelésein alapul, amelyek szerint 12—14 éves korban azoknak a gyermekeknek lényegesen jobbak a fogaik, akik születésük óta literenként kb. 0,9 —1,2 mg F-iont tartalmazó vizet isznak, mint F-szegény (literenként 0—0,2 mg F-iont tartalmazó) vizet ivó kortársaiknak.

Miután a világ minden táján — így Magyarországon, Budapesten is — megerősített tapasztalatok nyomán először a fiziológus G. J. Cox fogorvos javasolta, hogy ahol az ivóvíz F-ban szegényebb, fluoridsó hozzátételével kell a F töménységét e kívánatos szintre emelni.

A történeti tapasztalatok alapján 1945-ben kezdték el az ivóvíz művi fluorozását az Egyesült Államokban — előbb 3 városban, majd hamarosan Kanada egyik városában kísérletképpen, a pár esztendő alatt gyűjtött kedvező tapasztalatok birtokában egyre több és több helyen alkalmazzák Európa különböző országaiban is. Az elért eredmény — az Egyesült Államokban gyűjtött tapasztalatok szerint — adolescens korig a caries-intenzitásnak mintegy 60%-os csökkenése.

Mérések és a fogszuvasodás elemzése

A fogorvosok megállapításai szerint  mérsékelt égövben literenként mintegy 1,1 —1,2 mg-ra kell emelni az ivóvízben a F töménységét Budapesten, e célra akármilyen fluoridsó alkalmas. A leggyakrabban a NaF, a Na2SiF6, esetleg a H2SiF6, kivételesen a HF használatos. Sajnos, csak ott valósítható meg, ahol központi vízvezetékből nyerik a háztartásokban használt ivó- és főzővizet.

Az ivóvíz F-dúsításának módszertana részletes kidolgozást nyert. Fontos a megkívánt F-szint állandó betartása, ezt automata F-adagolókkal érik el. Ennek ellenére folyamatosan ellenőrizni kell a hálózat különböző pontjairól vett mintákban a F-koncentráció állandóságát, ezt a munkát szakember felügyelete mellett kémikus-technikus is végezheti, de a fogászati szakemberek véleményét is kikérhetik.

Mellékhatások, fogbetegségek

Káros mellékhatása azon a sok millió emberen, aki immár több mint két évtizede issza F-ban dúsított, ill. sokkal régebben természetesen F-dús víz formájában, eddig nem jelentkezett. Ennek ellenére sokan kifogásolják a kollektív caries védelem eme módját, főleg azt, hogy a közösség minden lakosa F-dúsított vizet kényszerül fogyasztani, amiben az emberi szabadság megsértését vélik egyesek felfedezni.

Annyiban igazuk van, hogy bár a F-dúsított vizet mindenki issza, közvetlenül kimutatható haszna nem mindenkinek származik belőle a fogazatán, hanem főképpen ama fiataloknak, akiknek fogazata még fejlődőben van. Az eljárás költségei az elért fogszuvasodás-csökkenéshez mérten szinte elhanyagolhatóan csekélyek; az Egyesült Államokban a lakosság egyes tagjára jutó évi megterhelés a vízszolgáltatásban részesülők számától függően 2 és 25 cent között ingadozik.

Nyugat-Európa számos országában, Budapesten is kísérelték meg a megkívánt F-ingestiót tabletták rendszeres adásával elérni, ez a módszer is jól mérhető védelmet nyújt, de a lakosság nagyobb részére csak sok üggyel-bajjal terjeszthető ki. Az egész világirodalomban egyetlen olyan kísérleti sorozat ismert, amelyben a gyermekek a megfelelő számú tablettát születésüktől kezdve nap nap után rendszeresen megkapták adolescens korukig, s ennek eredménye a kis csoporton a F-dúsított ivóvíz által nyújtottál azonos mérvű védelmet demonstrált.

Hazai viszonyaink között — ahol az ivóvíz F-tartalma természetes körülmények között nem kedvező, fluorozott konyhasó nem használatos — megfelelő körülmények között élő gyermekek számára egyéni védszerként tabletta vagy cseppek formájában ingesztálandó fluorid recepten rendelhető.

Budapesti fogorvos véleménye

A fogszuvasodás történelmi elterjedtségének tárgyalásakor kiderül, hogy a civilizáció terjedése fokozza, visszaesése pedig csökkenti a caries-intenzitást, ez a fogorvos vizsgálatának eredménye. Erre nézve bőségesen találhatók irodalmi adatok, amelyeknek egységes magyarázata a táplálkozás civilizációs változása, a civilizáció terjedtével megváltozik a táplálék összetétele, konyhai előkészítése, consistentiája, de az étkezések száma és időbeosztása is a fogászat alapján. Aligha lehet szerepe a fogszuvasodás-intenzitást illetően a civilizáció haladtával kézzelfoghatóan változó számos más tényezőnek, mint a lakásviszonyoknak, a ruházkodásnak stb. Az élvezeti cikkeket illetően nincsenek adataink.

A civilizációs betegség

A civilizáció egyik kísérője a fokozódó urbanizáció, mely eddig mindenütt a caries-intenzitás fokozódásával járt, hiába nő a fogászatok, a fogorvosok száma is. E fokozódás már az urbanizáció kezdeti fokán is észlelhető, így pl. érdemi különbséget találtunk az ötvenes évek elején az alföldi nagyobb falvak belterületén és tanyavilágában élő és iskolába járó gyermekeken mind a tej-, mind a maradófogazat szuvasodásának mértékében: a tanyai gyermekek caries-intenzitása lényegesen csekélyebb. A tanyai és a falusi gyermekek étrendjében nem sikerült lényeges különbséget találnunk, a falvak belterületén a gyermek könnyebben — s így feltehetően gyakrabban jutott hozzá, hogy a főétkezések között cukorkát, süteményt fogyasszon, mint tanyán élő kortársa.

A lakásviszonyok a tanyákon általában nem jobbak, inkább rosszabbak, mint a nagy falvak belterületén. Valamelyes jelentősége lehet a lakosság többrétegű voltának a falvak belterületén, bár vizsgálataink idején a belterületen iskolába járó gyermekek szüleinek túlnyomó többsége mezőgazdasági dolgozó volt, s ezek számához viszonyítva pl. az értelmiségi családból származó gyermekek száma elhanyagolható és a rájuk eső fogorvosok száma. Tudjuk ugyanis a fogorvosoktól, kb. ugyanezen időszakban értelmiségi és mezőgazdasági foglalkozású' nőn, ill. dolgozó feleségén végzett vizsgálatokból, hogy a mezőgazdaságiak caries- intenzitása csekélyebb. Talán nagyobb jelentőséget tulajdoníthatunk annak a körülménynek, hogy a tanyai gyermek többet van szabadban, tágasabb helyen, kevesebb kötöttség között él, mint akár városi, akár az Alföld valamelyik nagy falvának belterületen elő kortársa a fogászat.

A viselkedésminták és a fogsor

Az évnek közel 4 — 5 hónapra is terjedő meleg szakában szinte állandóan a szabadban van, majdnem, sőt piciny korában sokszor egészen pőrén, így lényegesen több napsugarat kap, mint a falu belterületén elő kortársa. E hatást az is fokozza, hogy a kisebb forgalom folytán a tanyákon általában véve kisebb a por. Mindennek a szervezetben képződő D-vitamin mennyiségét illetően lehet szerepe, a D-vitaminnak viszont szeretnek szúvédő jelentőséget tulajdonítani a fogorvos.

Az urbanizációnak a szuvasodást fokozó befolyása arra mutat, hogy a caries mint tömegbetegség a biológiai környezet függvénye, ennek a fogazaton eddig kedvezőtlenül érvényesült befolyását az ember a társadalom eddigi fejlődése során nem tudta kiiktatni.

Falusi és városi fogászat

Hazánkban a széles tömegek fokozódó jóléte, a falusi tömegek városokba áramlása, a városiak táplálkozási és egyéb szokásainak gyors terjedése a falvakban, a gyors iparosítás, az egyre fokozódó urbanizáció folytán a jelenben a caries-intenzitás gyors ütemben fokozódik a fogászatok számának növekedése ellenére. Ennek leküzdése, féken tartása, a keletkező laesiók gyógyítása (rendszeres iskolafogászati ellátás, fogorvos amelybe egyre több fogorvos kapcsolódik be, a dolgozók és családtagjaik ingyenes fogkezelése) ugyanúgy társadalmi feladat, mint a megelőzés honi viszonyaink között is járható útjainak kidolgozása és megvalósítása (e téren még a kezdet kezdetén tartunk).

Kórfolyomány a fogorvosnál

A fogászati vizsgálat közben változatos, szövevényes a szuvas dentin mikroszkópos képe, ennek legfőbb oka abban található, hogy a kórfolyamat e szövetben vitális reakciót vált ki, mely a fogszuvasodás kezdete.

A dentin szúját a csatornákba behatoló mikroorganizmusok kezdeményezik, ezek hatására az odontoblastoknak a dentinosatomákban elhelyezkedő Tomes-féle nyúlványain vegyi változások jönnek létre: zsíros degeneratio, szétesés, mészsók lerakódása stb., ezeket a fogorvos kezelheti.

A dentincsatornák fogászati jelentősége

Ezek folytán az eleve csatornás szerkezetű dentin homogenizálódik, a homogén dentin áttetsző, keményebb az épnél, keménysége akár a zománcéval vetekszik, permeabilitása pedig csökken (minthogy a csatornák lumene elzáródik). A fogorvos ezt mindenképpen kezelni próbálja. Mivel csiszolaton optikai homogenitása miatt a csatornás szerkezetű, ép dentinnél jobban átengedi az áteső fényt, transzparens dentinről szoktak beszélni.

A fog betegsége

A fogászati kezelés első lépése, a csatornák szétesett bennékét imbibáló ásványi sók (mészsók) magából a dentinből származnak: a mikroorganizmusok anyagcseretermékei a dentint is demineralizálják, az oldódó ionok viszont könnyen csapódnak ki a csatornácskákat kitöltő, a széteső odontoblast nyúlványokból származó szerves detritusban.

Hogy e folyamat mennyire tekinthető aktív védekezésnek, mennyire pedig szükségszerűen lejátszódó reakciónak, aligha tisztázható, de lényegében nem változtat azon a tényen, hogy ennek folytán lassúbbá válik a caries progressziója a pulpa irányába, a fogászati betegség mikéntjét mutatva.

A szuvasodás sebessége

E lassúbbodás viszont gyakorlati klinikai szempontból igen fontos: minél lassabban terjed a mélybe a destructio, annál több ideje marad a szervezetnek, hogy a pulpa sejtjeinek aktív tevékenysége révén másodlagos, azaz ingerdentint képezzen, és ezzel védje a pulpát a behatoló fertőzéstől. Sajnos, sem a dentin homogenizálódása, sem az ingerdentin képzése nem állítja meg a kórfolyamatot. A fogászati vizsgálat első és legfontosabb feladata a szuvasodás lokalizációja. A fogszuvasodás haladásának sebességét a dentinben számos egyéb tényező mellett a csatornák mérete determinálja, ez utóbbi viszont az életkornak (éspedig nem a személy, hanem a fog életkorának) a függvénye — idősebb fogon szűkebbek a csatornák, s ezért lassúbb a szú progressziója. Vastagabb a dentinréteg is, tehát csak később éri el a pulpát.

A fog lyukasodása és tömése

A caries folytán a dentinben is demineralisatio, majd szinte egyidejűleg a szerves váz destructiója következik be: lyuk támad.

A felszínről a mélybe haladva — Oysi és Fwrrer vázlata szerint — a következő rétegeket ismerhetjük fel:

• cavemák rétege: üregképződés a dentinben, számtalan, különféle mikroorganizmussal,
  baktériumszegény réteg,
• a kezdeti fertőzés rétege: a dentin csatornákba hatoló csekély számú mikroorganizmussal,
• a demineralizálódott, megpuhult dentin rétege.